Továbbá, az is bizonyított, hogy a különböző kőképződések sokkal gyakoribbak a cukorbetegeknél és a magas vérnyomásban szenvedőknél.
A vesekő (és a húgykő), hasonlóan a többi nagy gyakoriságú civilizációs betegségekhez, tipikus példája annak, hogyan jelenik meg és válik igen gyakorivá a nyugati étrend kialakulásával egy eddig szinte ismeretlen betegség.
A diabétesz több mechanizmuson keresztül is növeli a kőképződés rizikóját és elmondható, hogy a diabéteszes kőképzőknek savasabb a vizeletük. Cukorbetegség esetén különösen a húgysav-összetételű kövek a gyakoriak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a cukorbetegek közt háromszor gyakoribb a húgysavkő, mint a nem cukorbetegek esetében. A magyarázat erre, hogy a cukorbetegség tovább savasítja a vizeletet, valamint a magas inzulinszint fokozza a vesékben a húgysav visszavételét, ezáltal pedig a vesében a húgysav oldata telítetté válik, ami kicsapódást és kőképződést indít el.
A 20. század elején elsősorban a hólyagkő volt gyakori, aminek okát a hiányos, egyoldalú táplálkozásban és a húgyúti fertőzésekben kereshetjük. A vesekő elterjedését a nyugati étrend savasító hatása és ennek metabolikus következményei, valamint a finomított szénhidrátokra épülő táplálkozás következményeként kialakuló anyagcserezavarok idézték elő. A túlzott elsavasodás a csontok bontását vonta maga után, ami fokozott kalcium és foszfátürítéshez vezetett. A nagy mennyiségű fruktóz és a gabonafélék fogyasztása, valamint az étrenddel párosuló anyagcserezavar megnövekedett oxátürítést eredményezett. Mivel a zöld növények fogyasztása az utóbbi néhány évtizedben jelentősen visszaesett, – ez káliumhiányt, magnéziumhiányt okozott, alacsony citrátürítést eredményezett, – ezek együttesen pedig elősegítették a kalciumkövek kialakulását. Az elhízás, a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint a nagy mennyiségű fruktózfogyasztás jelentősen megemelte a húgysavkövek képződésének kockázatát.
A megoldás a gabonafélék kiiktatása (gluténmentes táplálkozás), az üdítőitalok, gyümölcslevek kerülése, a növényi táplálékok rendszeres fogyasztása lehetne. A növényi tápanyagokból bejuttatott úgynevezett fitátok már önmagukban is sok esetben gátolják a kőképződést. A folyadékfogyasztás növelésével is támogathatjuk a szervezetünket, vesénket, hogy a kőképződést el tudjuk kerülni. E mellett érdemes táplálék-kiegészítő formájában pótolni a káliumot és a magnéziumot is.
