Hihetetlen tények az emberi testről

Ha már eddig tanulmányaid folyamán is szert tettél némi anatómiai és élettani ismeretre, talán még akkor is van néhány elképesztő adat az emberi testről, amiről nem biztos, hogy hallottál.

Rejtélyes méretek, méretarányok

Biztosan ismered Leonardo da Vinci emberi testről készült rajzát. Ez a rajz az egyik legrégibb, ugyanakkor emberi test-ábrázolás a testünk arányainak (antropometria) szempontjából. Megtudhatjuk belőle, hogy a lábfejünk hossza ugyanolyan nagy, mint az alkarunk, – a magasságunk pedig megegyezik a széttárt kartávolságunkkal. A test magassága megközelítőleg tízszer több, mint a tenyér nagysága a csuklótól az ujjak végéig, és hétszerese a lábfej nagyságának. Az antropológusok ezen méreteket alkalmazzák, hogy a csontok nagyságából megbecsüljék az adott ember méretét.

A csont keményebb, mint az acél

Pedig nem vagyunk Superman-ek. Egy köbcentiméter csontunk erősebb, mint az acél, és képes 8618 kg súlyt elviselni. (összehasonlításként, az elefánt súlya átlagosan 6800 kg) Szinte hihetetlen ez a tény, főleg annak tudatában, hogy csontjaink kb. százalékát víz alkotja. Ráadásul, az acéllal ellentétben, csontjaink sérülés esetén képesek gyógyulni.

Mit veszítünk életünk folyamán

Az emberek nagy része 60 éves korukra elveszti az ízlelőbimbói felét. Óránként a bőrünk 600 000 alkotóelemét elveszítjük, ez kb. 700 gramm testtömeget jelent. Életünk folyamán elvesztünk 1000 kg hajat.Sajnos hallásunkat is folyamatosan elveszítjük, már 20 éves korunk után a magas hangot egy részét nem halljuk többé, 50 éves kor felett már a 12 000 kHz feletti hangokat sem halljuk. Életünk folyamán 38 000 liter nyálat termelünk, 41 000 liter vizeletet és 22 000 liter izzadságot. A körmeink, ha nem nyírnánk őket, akár 55 méteres hosszt is elérhetnének.

A négy vércsoportok kialakulása

A kutatók szerint a vércsoportok feltehetően azért alakultak így, hogy gátolják a fertőzések terjedését. Az egyes vércsoportok összeférhetetlensége azonban csak valamiféle evolúciós „baleset” lehet. Mint tudjuk, négy fő vércsoportunk létezik. Bizonyos kutatások azt igazolják, hogy egyes vércsoportok hajlamosítanak, míg mások ellenállóbbak bizonyos betegségekre, így a járványokra is.

Mit bírnak ki az izmok?

Mivel az erő mérésére többféle módszer létezik, így erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Létezik dinamikus erő, abszolút erő, elasztikus és kitartási erő. Testünkben háromféle izom található (szívizom, simaizom és harántcsíkolt izom), melyek némelyike nem képes elfáradni.

Lássuk a legerősebb izmainkat:

Rágóizom

Közösen dolgoznak. Az állkapcsaink 25 kg nyomást képesek kifejteni a metszőfogakon és 90,7 kg nyomást a nagyőrlőkön.

A nyelvizom

A nyelv folyamatosan dolgozik. Több izomcsoportból áll. Az élelmiszer feldolgozásán és a beszédben is segít.

A szívizom

Az elvégzett munkát tekintve ez az izom a legjobban terhelt. Minden pumpálás során 71 gramm vért lök ki, ez naponta 9450 liter.

A szemizom

Állandóan változtatják a szem fókuszát, akkor is, ha a fej mozgásban van. Egyórányi olvasás alatt 10 000 koordinált mozgást végeznek el.

A farizom

Ez a legnagyobb izom az emberi testben. Azért olyan nagy és erős, mert álló helyzetben tartja a testet. Ez a fő antigravitációs izmunk, ami segít a lépcsőn járás közben.

Mennyit eszünk és iszunk?

A mai átlag-életkorunkkal kalkulálva egy magyar ember 76 000-82 000 liter folyadékot fogyaszt el élete folyamán. Tehát személyenként 1000 literrel számolhatunk minden évben, ha napi szinten 3 liter folyadékot iszunk meg. Életünk folyamán 5,5 tonna húst eszünk meg, tehát megközelítőleg 30 disznót, két birkát és csaknem 1000 csirkét. Mindezen felül 4500 liter tejet fogyasztunk el, 3000 kg kenyeret és 20 000 tojást is.

A szív igazodik a zenéhez

A zene és a szív kapcsolata olyan erős, hogy szívbetegségek gyógyításánál is hasznos lehet. A kutatók megállapították, hogy a zene segít felépülni a szívinfarktusból, valamint segít leküzdeni a traumákat is. A szív ugyanis szó szerint követi a ritmust. Mozart koncertjein például a szív üteme lassul, míg egy Rolling Stones-koncerten felgyorsulhat.

Az a gyorsabb a mobiltelefonoknál és tökéletesebb a számítógépnél

A kutatók szerint az agy tökéletesebb, mint a legkomolyabb számítógépek. A központi idegrendszer része és csaknem 100 milliárd idegsejtből áll, miközben ezek mindegyike 20 000 kötést képes alkotni. Csaknem 50-szer több a segédsejtek száma. Az idegszálak hossza 180 000 km. Egy egészséges ember agya egyetlen nap alatt több elektromos impulzust küld ki, mint a világ összes telefonja együttvéve.

Levegő és oxigén az élethez

Élete folyamán minden ember 325 millió liter levegőt „fogyaszt”. Bár egy levegővétellel kb. fél litert veszünk magunkhoz, ebből csak öt százaléknyi az oxigén, amit fel tudunk használni. Ha egy hőlégballont szeretnénk felfújni, egy élet alatt ez 150-szer sikerülne.

A testünk folyamatosan változik

A vérünk 3-4 havonta megújul. Négy hónap alatt a csontvázunk is regenerálja magát. Egy élet alatt kb. 300 csontvázat vagyunk képesek „felépíteni”. Sejtjeink maximum hét évente megújulnak, lecserélődnek.