Bizonyos baktériumfajok az agyunkra és a viselkedésünkre gyakorolt hatása már egy ideje közismertek. Két baktériumfaj, a Lactobacillus helveticus és a Bifidobacterium longum kombinációjáról kimutatták, hogy probiotikumként alkalmazva csillapítja a szorongást a kortizol stressz-hormon szintjének csökkentésével. Más baktériumfajok, mint a Bifidobacterium infantisnak antidepresszáns hatása van. Már 2013 óta azt is tanulmányozzák, hogy a bélflóra állapota kapcsolatban állhat az autizmus spektrumzavarokkal összefüggő tünetekkel. Az állatkísérletek már igazolták, hogy a Bacteroides fragilis nevű baktérium beadásával az autisztikus tünetek visszafordíthatók. Ha ez még nem lenne eléggé meggyőző, hogy mennyire fontos az egészséges bélflóránk, talán érdemes megjegyezni, hogy mikrobiomunk milyensége még a traumaérzékenységünkre is hathat, legyen az gyerekkori vagy akár háborús eredetű. 2017-ben a Coloradói egyetemen végzett kutatásban a posztraumás stressz szindrómában szenvedő emberek mikrobiomját vizsgálva kiderült, hogy szervezetünkből számos baktériumtörzs hiányzik. Ezek a baktériumok nem „csak” a stressz leküzdésében segítenek, hanem az erősebb immunrendszer működésben is. Ez magyarázza, hogy a PTSD-s egyénekben miért alakulnak ki gyakran a gyulladások…
Remélem ez elég indok, hogy együnk minél több rostot, zöldségeket és kerüljük az egyszerű cukrokat, a finomított, feldolgozott élelmiszereket és a túl sok gyógyszert.